Csócsó, halak, miegymás

Hej!

Elmaradásainkból a múltheti szombat estével kezdem a pótlást. A szociológus hallgatók közösségi helységébe, a boltozatáról elnevezett Katedralen-be voltunk hivatalosak egy olyan estére, ahova mindenki hozzott valami harapnivalót, a folyékony kenyeret pedig a diákszervezet szolgáltatta - ismét ingyen!

Dia eredetileg palacsintával készült, de az elkészítés elején elért mérsékelt sikerek következtében elállt ettől a szándékától és végül egy egyszerű salátát készített - ez utóbb jó ötletnek bizonyult, mert alig volt köret. A vacsorát megelőzően valami borzadály dán röviditallal örvendeztettek meg bennünket - mint utóbb kiderül KRUMPLIBÓL készült... Gondolom ez alapján el tudjátok képzelni, hogy milyen remek volt. A snapsz után kitessékeltek minket a kertbe, mert ez végülis egy amolyan megkésett Húsvéti-party volt, szóval az egyetem kertjében mindenhol csokikat és édességet rejtettek el, amiket mi lelkesen kereshettünk! A szép adag csokinak és cukornak még most is megvan egy része. A sokféle étel felett és után a sörök gyors egymásutánban fogytak, ami megalapozta a hangulatot. Többnyire korábbi ismerőseinkkel voltunk, de ezúttal a mentorvezetőkkel is jobban megismerkedtünk - illetve volt egy srác aki már ismert: Bemutatkoztam, és közölte, hogy "Tudom ki vagy :) Te vertél minket szarrá csocsóban a múltkor." Hiába no, a hírnevem már itt is megelőz. A mentorok vezetője Emil viszont egy egészen új dimenzióba emelte számunkra a csocsózást, és bevezetett minket a kocka-csocsó rejtelmeibe, akit nem érdekelnek a szabályok, tekerjen a következő bekezdéshez.

A kocka-csocsó alapfeltétele a nyitott asztal és egy dobókocka. A játék elején dobunk a középkörbe és hagyjuk pattogni a kockát (a kockához érni tilos a labdák játékba kerüléséig). A kidobott szám mutatja meg, hogy az adott körben hány labdával játszunk - ha nem volt elég labda, az utolsó labda többet ért. Namost, itt jön a csavar, ugyanis maga a kocka is játékban van, és belövése esetén 3 pontot lehet szerezni, a játék pedig 20 pontig tart (ha az utolsó játékban minkét csapat 20 fölé megy, értelemszerűen a magasabb pontszám győz). Az óriási pontszerzési lehetőségeknek hála gyakorlatilag nincs lefutott játék és elképesztő tempóban zajlik! [Megj.: Ha a kocka kirepül a játéktérről, akkor Death-Match (Életre-Halálra) van. Ilyenkor bedobjuk a kockát és azonnal lehet lőni. Ha betalál valaki, azonnal győz. Ha elérhetetlen helyen landol a kocka, akkor vége a DM-nek.]

Miután kijátszottuk magunkat, eszmecserénk során több érdekes dolog is szóba került, a legkülönösebb viszont mindközül az úgynevezett "Tickle fishing", azaz csikiző-halászat volt. Emil szilárdan állította, hogy ez egy létező technika, ami egyébként be van tiltva egész Skandináviában és Nagy-Britanniában is. A technika lényege, hogy a kövek és tóparti növényzet árnyékában megbújt halak alá finoman be lehet nyúlni és a hasuk finom csiklandozásával meditatív állapotba helyezni őket, majd szimplán kiemelni.... Ahhha. Pontosan ugyanazt gondoltuk, mint amit most ti. Nanemárilyennincs. Nos, az Internet csodás hatalmát segítségül hívva wikipedia szócikket és YouTube videót találtunk a dologról, de a temérdek bizonyíték ellenére mi továbbra is szkeptikusak vagyunk :D Tegyetek próbát ha pisztrángok közelében jártok!

Nem mellesleg értelmes dolgokról is beszélgettünk azért, és szóba kerültek a különbségek Dánia és kis hazánk között. Összességében nagyon sok dolgot tudtam meg a dánokról és azt hiszem ez kölcsönös volt. Emil és egy másik srác volt a beszélgetőpartnerem és az életvitel, lehetőségek és hozzáállásbeli különbségek kerültek terítékre. Amikor vázoltam, hogy otthon egy bérből élő átlagembernek milyen lehetőségei vannak (kereset, előrelépés, szórakozásra és nyaralásra fordítható költségek) akkor őszinte döbbenet ült ki az arcukra, pedig esküszöm, hogy semmi durvát nem mondtam. Csupán megemlítettem, hogy nálunk az emberek a Maslow-piramis alsóbb lépcsőin keresik a boldogulást, és a karrier kiválasztásában ha nem is kizárólagos, de meghatározó szempont a jövőbeni kereseti lehetőség. Itt, mivel bárki aki dolgozik kényelmesen megél, nyaral, befektet (még a sarki fűszeres is), nincsenek ilyen megfontolások a továbbtanulásnál. Rávilágítottak viszont arra, hogy a frusztráció náluk is ugyanolyan szintű, de míg nálunk a kiváló eredmény/értékes diploma hajszolása miatt jelentkezik ez, addig a dánok amiatt izgulnak, hogy nehogy elbénázzák az óriási lehetőségeiket. A bőség zavara. Mi legyek, ha bármi lehetek? Tényleg ezt akarom csinálni? Ezek a legfontosabb dilemmák.

Szóba került még Dia egyik beadandójának témája, vagyis "Miért van az élvonalban Dánia öngyilkossági rátája, ha a dánok a világ legboldogabb emberei?" Ezt az anyagot közzé fogjuk tenni magyarra fordítva, mert kb 2 óra filozofálgatás után, azthiszem megleltük a nyitját. Továbbá elmondták, hogy ne legyenek illúzióink, Koppenhága a megvalósult hippi-mennyország, de mint minden országban, a főváros itt is jóval liberálisabb, mint a vidék. Így már találtunk magyarázatot arra, hogy miért a 3. legerősebb (24/178 képviselő) politikai alakulat a széljobber, bevándorló-ellenes Dán Néppárt... Nekik hála mégmindig nincs tartózkodási engedélyem :P

A sok egyéb gondolatfoszlányt most itt nem ecsetelném tovább, de kezd kialakulni egy szilárd véleményünk az országról és a benne élő emberekről - bár inkább szorítkozzunk arra, hogy Koppenhágáról. Ha megérett, le fogjuk írni :)