2010. április 11., vasárnap

Egy nem mindennapi péntek délután

Hej!

Az eredeti tervek alapján egy programokkal teli péntek elé néztünk volna, de az időjárás megint közbeszólt, és egy hét alatt a harmadik kirándulásunkat mosta el az eső.

Eredetileg a Dyrehaven-be mentünk volna, ahol egy nagy rénszarvas park van és szerencsére közel is van. Ehelyett tanulással töltöttem a pénteket, délután pedig elindultunk Vesterbroba egy kiállítás megnyitójára. Anna a lakótársunk hívott el a testvére, Andrea első kiállításának megnyitójára. Andrea a Koppenhágai Művészeti Egyetemen utolsó éves és az iskola biztosította a lehetőséget a kiállításra, ahogy minden másik diáknak is. Maga a kiállítás a Calsberg gyártól nem messze egy ipati területen volt - amikor odaértünk a helyszínre Alex először azt hitte, hogy egy autómosónál vagyunk :D
Összesen kicsit több, mint két órát töltöttünk el itt és utólag visszagondolva jól tettük, mert nem az a fajta kiállítás volt, ami 10 perc után is ugyanazt a benyomást kelti az emberben, mint két óra után. Az egész 8 fonott / sodrott kötélből állt, amik damillal voltak rögzítve, így úgy nézett ki, mintha csak úgy ott állnának a levegőben magukban. Először bizarrnak éreztük az egészet, hogy 8 zsinórdarab kitesz egy egész kiállítást, és hogy mindenki annyira elégedett volt a teljesítménnyel. A művésznő is azt mondta, hogy "ez vagyok én, azt tudom nyújtani".
Miután átolvastuk a szöveges ismertető már könnyebb volt tartalommal megtölteni a látottakat és megérteni a motivációkat, de mindez két óránkba került. Nem tudom eldönteni, hogy mi vagyunk elszürkülve és csak a hagyományos kultúra elemeit tudjuk könnyen befogadni, vagy csak még nem volt teljesen kiforrot amit láttunk. *

Miután eljöttünk a kiállításról elsétáltunk Annával egy japán étterembe sushit enni, ugyanis mi még soha nem ettünk, Anna pedig nagyon szereti, így elhatároztuk, hogy segít dönteni mit kóstoljunk meg és megmutatja hogyan kell ezt enni.
Amikor megláttam az étlapot két dolog jutott az eszembe: egyrészt hogy iszonyú drága, 4-500 koronás árak jöttek velünk szembe és őszíntén szólva meg is ijedtem, hogy erre rá fog menni a gatyánk, másrészt pedig hogy ennek ellenére milyen kis picikék, de sebaj, majd ha hazaértünk még vacsorázunk egyet :P Szerencsére a normál áras ételeket is megtaláltuk, és igencsak meglepődtünk, hogy a megrendelt étel fele is elég lett volna, rettentően jól laktunk és mindkettőnknek nagyon ízlett. Itt is eltöltöttünk vagy két órát és nagyon jól éreztük magunkat! Annával annak ellenére, hogy jól kijövünk egy kicsit rapszodikus a kapcsolatunk, kevés az alkalom arra, hogy igazán jót beszélgessünk és ez a péntek este szerencsére sok beszélgetéssel is telt.

Végül pedig a sushiról magáról: Alex rendelt csípős szószos tonhalas és csípős szószos garnélás sushit ami alga lapba volt csavarva és friss gyömbérrel és wasabi krémmel volt szervírozva. Én egy alap menüt rendeltem, abban 6 féle sushi volt és nagyjából mindegyik ízlett. Egy kis tálkába szójaszószt öntöttünk, beletettünk egy kis wasabit és ebbe mártogattuk a kis halas rizstekercseket a tetejükre pedig a friss gyömbér került. Mindezt természetesen pálcikával, csak hogy ne legyen olyan egyszerű. Remek szórakozás volt amellett, hogy tényleg finom volt. Biztos, hogy fogunk még sushit enni, mostmár tudjuk, hogy mit hogyan érdemes.

* Képeket a kiállításról is fogok feltenni Picasara, amint sikerül működésre bírnom a gépemet :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése