2010. február 28., vasárnap

Heti összefoglaló

Hej!

Végre új bejegyzéssel jelentkezünk, és egy postban szerintem össze fogom tudni foglalni az elmúlt hét eseményeit. Nem mintha, unatkoznánk, egyszerűen a napi átlagos teendőkkel nehéz kibélelni egy önálló bejegyzést. Na lássuk mik történtek!

A hét elején kissé megfáztam, úgyhogy megdupláztam a napi vitamin adagom, vettünk mézet, és rákapcsoltunk a teafőzésre. Hála az agresszív kúrának, 2 nap alatt felépültem, ekkorra viszont Dián mutatkoztak a betegség előjelei, de az általam kitaposott ösvényen ő is kigyógyította magát hétvégére. Jelentem jelenleg jó egészségnek örvendünk :)

Az időjárás jelentősen javult, kezdek hinni a skandináv tavasz létezésében. Ezzel együtt viszont a havazás megszűntével sem maradtunk csapadékmentesen: a hét első felében szakadt az eső. Őszintén szólva hóban jobb volt bringázni. A hó elolvadásának egyébként van egy roppant negatív következménye, nevezetesen hogy a hó alatt eddig megbúvó és a hónapok során felhalmozódó hulladék/elhagyott kesztyűk/kutyaszar a felszínre került. Utóbbi a zavaróbb, de tutira szerencsém lesz... Remélhetőleg hamarosan jön valami irdatlan tisztítógépezet és felsikálja az utcákat.

Látható, hogy azért ez még nem a Kánaán, itt is vannak gázos dolgok. Idesorolhatnám, hogy a bicikli ülésemet takaró tesco-s zacsit eltulajdonították, vagy hogy a ház előtt fényes nappal próbált meglovasítani egy autót egy homokinéger. Sikertelenül, nem nyitotta a kulcsa a zárat. Ezek mellett örömmel jelenthetem, hogy 1 havi kitartó keresés, és a 40 éves rekord hideg meghozta gyümölcsét: Megtaláltam az első kátyúkat!! Ezazzz!!

Természetesen a bulikból sem maradhatunk ki! Szerdán kezdett csaposként dolgozni Annie, újdonsült angol ismerősünk a StudentHouse-ban, így bátorításként csapatostul jelentünk meg sört rendelni nála:) Kevesebben voltak, mint múltkor, de sajnos táncolni nem nagyon tudtunk: a két rezidens DJ-palánta finoman fogalmazva nem volt a helyzet magaslatán. Gyakorlatilag élvezhetetlen zenék követték egymást, a mixelés pedig kimerült a teljesen felesleges és céltalan szkreccselgetésben (=lemezek rendellenes tekergetése). Legalább ők élvezték.. Ellenben jót dumáltunk, és végre beszélhettünk olyan emberekkel is, akiket eddig csak látásból ismertünk. Ennek folyományaként ki is alakult a szombati programunk: Nagy Lebowski film nézése nemzetközi étkekkel fűszerezve.

Mi - származásunkat nem meghazudtolva - paprikáskrumplit vittünk a közös vacsira, de mivel mindenki 4 embernek elegendő ételt hozott, elég sok megmaradt. Az est hivatalos itala - a filmben is mértéktelenül fogyasztott - White-russian koktél volt. Összetevői: vodka, Kahlua (kávélikőr) és tej. (Valójában tejszín kéne, de mivel úgysem volt jegünk, jó volt így hígabban). A film után többen távoztak, de a kemény mag számára az osztrák srácok, Markus és Moritz új játékot tanított a maradék vodkával: Ez afféle memória-játék, feles pohár vodkát fel kell ajánlani valakinek az alábbi párbeszéddel: "-Kéred? - Mi ez? - Vodka! - Áh, Vodka!" Ezek után átvenni az italt. Aki megkapta szintén felajánlja valakinek (akár ugyanannak akitől kapta), de a kérdést továbbítani kell annak, akitől átvette az italt, majd a választ is visszafelé, LÁNC SZERŰEN. Ha már elég sok ember között járt keresztül-kasul a pohár, könnyen bele lehet kavarodni, kitől is kell kérdezni, illetve válaszolni. Aki elrontja, iszik, újratölt, majd indul elölről a móka, amíg el nem fogy a pia :D Kommentekben tegye fel a kezét, aki értette!

A mai napon (vasárnap) az elfogyasztott tetemes mennyiségű white-russian ellenére többé-kevésbé elkerült a másnaposság és a verőfényes napsütésre való tekintettel ebéd után városnézésre indultunk. Láttunk csodás evangélikus, ortodox és anglikán templomokat. Katolikust eddig nem, de állítólag van. (Hivatalosan a lakosság 99%-a evangélikus, azonban én ezt módosítanám: az állampolgárok 99%-a evangélikus, a lakosság 20%-a mohamedán :D) Bejártuk a történelmi városrészt, jártunk a királynő rezidenciájánál, a város erődjében és meglátogattuk a híres Kis Hableányt. Sajnos nyáron nem fogjuk már látni, mert áprilisban elköltözik: 1 évre kölcsönadják Kínának. Raktunk fel sok-sok új képet, tessék szorgosan nézegetni/kommentelni őket :)

Sajnos a hivatalos papírjainkról egyelőre semmi hír, ennek hétfőn utána fogunk járni, mert már meg kellett volna jönnie. Bürokrácia..phee. Ezzel együtt, szombaton végigjártuk a város ír pubjait, ahol munka után érdeklődtem és pár helyen azt mondták, ha viszek önéletrajzot és lesz üresedés, hívni fognak. Ez legalábbis bíztató. Az meg pláne, hogy az olasz étteremben is azt mondták, nem szükséges dánul tudni. Lesz egy túrám jövőhéten :) Egyébként látnotok kéne, hogy milyen szerencsétlen fejet vágnak, mikor közlik hogy most nincs üres hely. Tényleg őszintén szarul érzik magukat, hogy nem tudtak segíteni.

Hó vége lévén, elszámoltunk a kiadásainkkal, és arra a meglepő eredményre jutottunk, hogy az egyszeri kiadásokat(párna, tankönyvek, stb), valamint a lakbért nem számolva pontosan annyiba került itt élnünk, mint otthon. Ugyanolyan életszínvonal mellett. Azért ez igen bíztató :)

2010. február 21., vasárnap

Szombat

Hej!

Már korábban megbeszéltük Alexxel, hogy mivel a marhahús a legolcsóbb a húsok közül, és jó volna egy finom hamburgert enni, ezért tegnap nekiláttam elkészíteni. Mellesleg nagyon finomra sikerült, de ami sokkal érdekesebb, hogy akkora füst keletkezett sütés közben, hogy beriasztott a füstérzékelő. Elég csúnya hangja van, és nagyon hangos :D Sajnos pont nem volt itthon Anna, a lakótársunk, de pár percen belül hazaért és megnyugtatott minket, hogy a riasztó nincs összeköttetésben a tűzóltókkal (nem úgy, mint nálunk otthon), csak a lakót figyelmezteti, ha valami gond van. Hát figyelmeztetett - de ahogy kinyitottuk az ablakot szerencsére elhallgatott..

Tegnap amúgy ezen kívül csendesen telt, először kerekeztem harisnya nélkül, mióta itt vagyunk. Igazából a két sarokra lévő boltnál messzebb nem is voltam még harisnya nélkül, de tegnap nagyon jó idő volt, kb 3-4 fok volt és minden olvadozott.
Estére meghívtunk pár ismerőst filmezni, és egész délután azzal szórakoztam, hogy a dvd lejátszóval kompatibilis dvd/cd-t hozzak össze. Nem sikerült, és kb 3 órát töltöttem ezzel a feladattal... Végül laptopról néztük, de így is élvezhető volt, mert a hangtechnika viszont szuperul működik :)
Az osztrák Anna, az angol Annie, a finn Elina és az ausztrál Sam jöttek át este, és a film után még beszélgettünk egy jót, és nem mellesleg megkóstolták milyen az igazi jó magyar gyümölcspálinka. Ízlett nekik :)

Később bementünk a belvárosba egy bárba, amit Sam nagyon dícsért már korábban és ahol olcsó a sör. Hát mindketten arra a megállapításra jutottunk, hogy lehet bármilyen olcsó a sör, többet nem megyünk oda.
Egy borzasztó igénytelen kocsmáról van szó, aminek a belseje tulajdonképpen falfirkákkal van 'díszítve'. De nem arról a művészi szintű graffitizésről van szó, hanem az az igazi aluljáró hangulat, megfűszerezve tömény cigifüsttel és tömeggel. Természetesen végig álltunk amíg ott voltunk.
Alex feltalálta magát és elment csocsózni, persze rommá vertek mindenkit, ezért kb csak másfél órát tudtak játszani az osztrák Markusszal. Én ezalatt többek között az angol lánnyal, és egy másik ausztrál fiúval, Damiennel beszélgettem. Kb ők ketten vannak, akiket alig értek - mindenki mást, akinek nem anyanyelve az angol sokkal jobban értem, mint azokat akiknek igen. Ez alól Heather az amerikai lány és Sam a másik ausztrál srác a kivétel, őket remekül meg lehet érteni, szépen, tisztán és lassan beszélnek.
Végül arra jutottunk, hogy semmi értelme tovább menni a Saturday-night party-ba, mert eleve fél órája készültünk elindulni, és mikor mi eljöttünk még mindig senki más nem indult el, másrészről ahogy eltekertünk a Studenthaus mellett láttuk, hogy megint tömegnyomor van, esélyünk sem lett volna táncolni. Így 2re hazaértünk és még lefekvés előtt néztünk egy kis curlinget. Jó kis este volt még a hely otrombasága ellenére is..

A közlekedés és a péntek délután

Hej!

Csütörtökön este kipróbáltam, hogy milyen Koppenhágában tömegközlekedni - nem olyan egyszerű elsőre, ha át kell szállnod.
Kezdjük azzal, hogy itt zónákra van osztva a város, sőt tulajdonképpen az egész sziget és azt be is hálózzák a vasút- és metróhálózatok. Mi szerencsére a 2. zónában lakunk, és a reptéren kívül még nem is jártunk azon túl. Egy jegy egyébként elég drága, a két-zónás 13,5 Korona (~520 Ft), ha 10-es 'tömböt' veszel, de ezzel a két zónán belül 1 órán át utazhatsz bármilyen közlekedési eszközön, így azért mégiscsak megéri. Amúgy a metró a hét minden napján 0-24 óráig közlekedik.
Tőlünk Amagerbe két átszállással lehet eljutni - vagy 1 átszállás és egy kis séta-, gondoltam csütörtkön a nagy havazásban jobb lesz, ha nem biciklivel megyek, és megnézem milyen itt a tömegközlekedés. Eddig csak egyszer használtuk a metrót, akkor is velünk volt Signe, akit csak követtünk, nem nekünk kellett kitalálni mi merre hogy van..
Alapvetően jó a rendszer, csak elsőre kicsit elkavarodtam az állomáson, ugyanis itt egymás alá épülő állomások vannak Norreport-nál, ami talán a város leginkább központinak mondható állomása. Tehát kijöttem a hév megállóból (ez az az alkalmatosság, ahol ingyen lehet biciklit szállítani, becses neve S-Train), és kb 10 percbe került, mire rátaláltam a metró megállóra, mert az egy másik bejárat felől közelíthető meg könnyedén -ezt a bejáratot csak visszafelé vettem észre. Ehelyett végicaplattam a vasúti megállón, ami a föld alatt van, és még onnan is lejjebb található a metró.
Összeségében ami a leginkább kedvemet szegte a metrózásban, hogy több, mint 1 órámba került hazavergődni a dán óráról. Elmúlt fél11 mire hazaértem, míg biciklivel pontosan fél óra az út, hóesésben max 40 perc.

Még a múlthéten említette Anna, az egyik osztrák lány, hogy lehetőség van bekapcsolódni egy énekkarba, így pénteken elkerekeztünk a Studenthausba, ahol a próbák vannak. Kb 25 főből áll az énekkar, a vezető pedig egy fiatal, max 22 éves lány, aki erősen hajaz Britney Spears-re külsőleg. Olyan tipikus pompom-lány, de kedves és a hangja is jó. Amúgy Michael Jackson: Man in the mirror című számát énekeljük, már nagyjából kész is van.
Ja igen, az egész 'óra' dánul folyik, így nekünk nemzetközi diákoknak mindig fordítja a mellettünk álló, ha valami fontos hangzik el. Összességében jó móka, utána pedig rendszerint ott maradnak a tagok az ilyenkor kávézóként működő bárban egyet beszélgetni, iszogatni - megbeszéltük, hogy jövő héttől mi is maradni fogunk :)

2010. február 18., csütörtök

Eheti újdonságok

Hej!

A héten először volt dán órám lent Amagerben este 7-től fél 10-ig. Fantasztikus volt :D

Valójában maga az óra tetszett, azt hiszem nem lesz gond a nyelv elsajátításával, legalábbis ami az írást és olvasást illeti, mert a kiejtés azért már problémásabb. Viszont a tanár elég furcsa, nem igazán tudom eldönteni, hogy csak pusztán lusta normálisan és érthetően beszélni angolul, vagy nem tud, vagy olyan sok nyelven beszél, hogy néha keveri őket. Arról nem is beszélve, hogy rengeteget nevet a saját poénjain, mi pedig meglepetten ülünk és nem értjük a helyzetet...
A tanítási módszere megintcsak furcsa, de lehet éppen ez a célravezető, ugyanis többnyire dánul beszél amit mi természetesen egyelőre nem értünk.
Ma pedig újabb 3x45 perces órán fogok résztvenni este 7-től, van egy sanda gyanum, hogy mire odaérek hóember lesz belőlem..

Tegnap este hivatalosak voltunk a "Pizza-beer-party"-ra, ami a Katedralenben volt, ami pedig a szociológusok kis klubhelysége az egyetemen. Közel azonos társaságba kerültünk mint legutóbb, de megismerkedtünk pár új emberrel is.
Itt szeretném megjegyezni, hogy kb igazak azok a sztereotipiák, amik egyes nemzetek jellemzőiről szólnak, de azért a személyes tényező sokszor felülírja őket. Például találkoztunk már tájékozott és kitűnő angolsággal beszélő amerikaival és olyannal is, aki igazolja a sztereptípiákat...
Visszatérve, a pizza és sör partin a mentor csoport vezetői egy kis tájékoztatót tartottak mindenféle hasznos dologról, és megemlítették, hogy találjunk ki programokat mi is, mert elég nagy mennyiségű pénz áll a rendelkezésükre, amit csak a külföldi diákok szórakoztatására kell fordítaniuk - ennek fényében érthető az is, hogy mind a sör mind a pizza ingyen volt tegnap :D
Ezután elmentünk a Studenthaus-ba, ahol nemzetközi buli van minden szerdán. Itt megfordul tuajdonképpen minden külföldi diák, mi is találkoztunk minden eddigi ismerősünkkel. Nagyon jó hangulati buli volt, jó zenékkel, amire táncoltunk is :) Sajnos egy idő után tömegnyomor lett, így inkább haza kerekeztünk.



Különbségek

Hej!

Az elmúlt 3 hét alatt igyekeztünk nyitott szemmel járni és a lehető legtöbb dolgot megfigyelni, aminek eredményeként természetesen feltűnt néhány különbség. Nem arról van szó, hogy mi jobb, vagy rosszabb, pusztán a tényről, hogy számos különbség van az otthon megszokottak és aközött, ahogy itt működik néhány dolog - és úgy egyáltalán..

Néhány lakásban már jártunk itt és megfigyeltük, hogy a dánok nem igazán adnak a hőmérsékletre - vagyis a lakások többsége inkább hideg mint langyos. A fürdőkről pedig már korábban ejtettünk pár szót.
Azt hiszem a legszembetűnőbb apróság az, hogy mind a zár, mind a villanykapcsoló fordítva működik, hovatovább a konnektorokat is külön kapcsolóval kell felkapcsolni ahhoz, hogy működjenek, ráadásul a villákat is állítva kell beledugni.

A boltokban nem elég, hogy semmi probléma nincs, ha kártyával szeretnél fizetni, kb 20 másodperc alatt lezajlik az egész folyamat és a kártyát is magadnak kell kezelni. Ugyanakkor vannak olyan kasszák, ahol be kell dobni a pénzt az automatába és az visszaadja a visszajárót. De láttunk olyat is, ahol önkiszolgáló pénztár működik. Ebben az esetben a gép még instrukciókkal is ellát, hogy mit kell tenni - persze dánul.
Itt a boltokban szinte minden előre csomagolt. Nem, minden előre csomagolt, a padlizsántól kezdve a répán át a krumpliig minden. Na jó banánt és avokádót láttam csomagolás nélkül is, de ez szinte ritkaságszámba megy. Ugyanez igaz mind a kenyerekre, mind a húsokra. Nagy - vagy kisebb - boltokban csak előre csomagolt árú van mindkét fajta termékből, és csak pékségben és hentesnél van friss kenyér / friss hús. Természetesen az előre csomagolt termékek minősége ettől még magas szintű.
Emellett pedig meglepő volt elsőre, hogy sok terméket darabra árulnak - pl banán - másokat meg kettesével, hármasával - anélkül, hogy akciós termékről lenne szó. És nincs domestos!
Ugyanígy meglepő, hogy a nálunk megszokottal ellentétben itt a fél literes ásványvizes palacknak is van betétdíja - ami még a 0.33-as sörösüvegnél is több.

Dániában, ahogy a többi skandináv országban is a külföldi sorozatokat és filmeket eredeti nyelven sugározzák és dánul feliratozzák, ennek is köszönhető, hogy nagyjából mindenki beszél legalább angolul.

A bicikliutakról már volt szó, de ehhez kapcsolódik mégegy fontos dolog, hogy a bicikliseket itt a közlekedés szerves részének tekintik, és még a busz is megadja az elsőbbséget.

Itt nem csak a szórakozóhelyeken nem dohányoznak, hanem még az utcákon is alig látni dohányzó embert. Ha pedig a szórakozóhelyekről van szó, akkor az is más, hogy itt még a bárokban/kocsmában/diszkóban is lehet kártyával fizetni az italért - még egy sörért is.

Egy másik fontos dolog, hogy itt az ember tulajdonképpen mindent csak regisztrációs szám birtokában csinálhat: be akartam iratkozni egy kulturált edzőterembe, ahova csak akkor lehet, ha van regisztrációs számom, mitöbb külön díjat számítanak fel azért is, ha nincs dán bankszámlám és készpénzben akarok fizetni - havi plusz 2000 Ft-ot...

Végül a legszembetűnőbb különbség az emberek viselkedésében áll. Például ha köszönsz a boltban a pénztárosnak nem igazán tud vele mit kezdeni, többnyire tudomást sem vesz róla. Ahogy a korábbi szállásadónknál is meglepő volt, hogy amikor hazaért vagy elment valahova ő sem köszönt. Ellenben ha megszólítod őket és valami konkrét dolgot kérdezel vagy mondasz, igen barátságosak és segítőkészek.

Azt hiszem két-három hónap múlva mégtöbb dolgot fogunk tudni felsorolni, 3 hét alatt ezeket vettük észre, legalábbis ennyi tudatosult bennünk :)

Egyébiránt megint szakad a hó - egyik pillanatról a másikra képes megváltozni az időjárás...

2010. február 15., hétfő

Buli hátán buli

Hej!

Mozgalmas hétvégén vagyunk túl, szerencsére minden napra jutott valamilyenn társasági esemény :) A 'Semester Starts Party'-val kezdődött pénteken, aminek köszönhetően szombaton meghívtak minket filmet nézni ide a környékre. Meglepően sokan lakunk itt a csoporttársaim és más ösztöndíjasok közül. Ennek hála sok új emberrel ismerkedtünk meg, persze a filmnézés nem úgy alakult, ahogy terveztük. Eredetileg a Blöff c. filmet akartuk megnézni, de Heather, a házigazda a videostream-elés rajongója (netről néztük a filmet a gépre való letöltés nélkül) ami meg is pecsételte a film sorsát, mert szaggatot, megállt, a japán feliratról már ne is beszéljünk... Ehelyett végül a Futurama c. rajzfilmsorozat epizódjaiból néztünk meg vagy ötöt. Mondjuk nyelvtanulás szempontjából ez hasznosabb volt, tekintve hogy a Blöff-ben van vagy 3 féle akcentus és egyiket sem értjük rendesen :D Az este egyetlen nehézsége az volt, hogy a társaság 13 tagjából 7 osztrák volt, akik inkább németül beszélgettek - mondanom sem kell, rendkívül gyorsan, teli szlenggel.

Még szombat este felmerült, hogy másnap a helyi ESN szervezet (nemzetközi diákszervezet) valentín-napi bulit szervez a belvárosban, amire még lehet jegyet kapni. Este együtt indultunk el, és végül hatan bringáztunk libasorban. Egy nagyon kultúrált és szép szórakozóhelyen volt a parti, de amikor megérkeztünk feltűnően kevesen voltak. Mi viszont kihasználtuk a happy-hours nyújtotta lehetőségeket, így mindenki előtt két vagy három pohár ital sorakzott, ami többnyire ki is tartott az este végéig. Nemsokkal később beindult az előre betervezett karaoke, és meglepően jól sikerült. Főleg a fiúk tettek ki magukért, volt jónéhány remek énekes. Az egyetlen gond csak az volt, hogy a tánctér apró volt és alig lehetett mozogni a sok ember között, míg a rengeteg asztalnál csak pár ember lézengett. Nagyon jól éreztük magunkat, sokat beszélgettünk és táncoltunk is. Tegnap itt találkoztunk a második magyarral, akivel még közös ismerőseink is vannak otthon - kicsi a világ:)

2010. február 13., szombat

Hétvégi szórakozás

Hej!

Tegnap előszedtem a másik, virágos puzzle-t, mert nem hagyott nyugodni mióta kiraktuk a másikat. Ahogy írtam, korábban nem igazán volt ez az én játékom, most viszont rákaptam az ízére, és úgy 90 %-ban raktam ki egyedül, csak icipicit segített Alex.
Ez a kirakó is 'second hand' boltból származik, sajnos két darabja hiányzik is, és messze nem olyan jó minőségű mint a másik, de ezzel is jól szórakoztam. Íme az eredmény:



Tegnap este elmentünk a 'Semester starts party'-ra, ami az egyetemen volt. Rengeteg dán volt ott nagy társaságokba verődve, de szerencsére összetalálkoztunk egypár csoporttársammal is, akikkel elbeszélgettünk, már amennyire hallottuk egymást a hangzavarban. Apropó, a többség valamilyen jelemezben volt - személyes kedvencem a nagyfülű, palástot viselő lány volt, bár a na'vinak (Avatar) festett srác is feltűnő jelenség volt.
Később átmentünk a 'Friday bar'-ba, ahol táncoltunk kicsit, aztán haza kerekeztünk. Hazafelé elgondolkodtam rajta, hogy nem emlékszem egy alkalomra sem, amikor éjfélkor bárhová biciklivel mentem volna, pláne nem télen :D

Ehhez kapcsolódva jutott eszembe az is, hogy van előnye annak is, hogy Amagerbe kell járnom, mert ennek köszönhetően egy út a belvárosba úgy tűnik, mintha csak a boltba ruccannék le, egyre jobb tempót diktálunk..

Ma vérmes reményekkel nekiláttam pizzát sütni, ami annak ellenére finomra sikerült, hogy nem igazán dagadt meg a tészta. Nem baj, mostmár az igaz tudás birtokába jutottam a pizzakészítés egyik mesterének köszönhetően - jövőhéten ki is próbálom ezt a verziót is, úgyhogy egész héten pizzát fogunk enni..



2010. február 11., csütörtök

A kesztyű és a wok

Hej!

Szerdán elintéztünk pár fontosabb dolgot. Az egyik, hogy letekertünk Amager-be (röviden: Ama'r ; ejtsd: Ámá) hogy Dia regisztrálja magát a dán nyelvi kurzusra. Ez az egyetemi rész kicsit távolabb van, de 35 perc alatt még ilyen hidegben is odaértünk bringával és ugyanez tömegközlekedéssel sem lenne gyorsabb. A regisztráció sikerrel megtörtént a fantasztikus kedd-csütörtök 19:00-21:30-as időben tartandó órákra. Érzem, hogy Dia imádni fogja ezt :D

A másik fontos küldetés, egy kesztyű beszerzése volt számomra, mivel a magammal hozott szövet kesztyű nagyon kis divatos, de a menetszél ellen annyit ér, mint döglött lovon a patkó. Szerencsére pár nappal ezelőtt a belvárosban Dia kiszúrt egy boltot, ahol 100 koronáért (kb 4000 HUF) árultak kesztyűt, szóval ezt felkerestük és megvettük. (Mindenhol máshol 3-500Kr amúgy az ilyen kesztyű) Nos, csak egy méret volt, picit nagy lett, úgyhogy nem fogok benne gyöngyöt fűzni, viszont a szél ellen fantasztikus jó, így aztán már semmi sem áll az utamba, hogy szeljem a kilométereket a drótszamáron:)

Ebédre egyébként közösen főztünk, Dia előkészített, én meg kiválogattam az alapanyagokat és elkészítettem az étket. Tekintve, hogy van itt egy jókora Wok, és a zöldségek igen megfizethető áron vannak, szerintem még sok ilyen wokos dolgot fogunk készíteni a következő hónapokban. Újhagyma, virsli, répa, gomba, némi szója szósz és chili.. isteni jó lett :) Döbbenetes egyébként, hogy itt még a legeslegeslegolcsóbb zöldség is valami elképesztően jó minőségű. Felteszem ez azért van, mert mindent importálnak, és ami gagyi, azt eleve nem is éri meg idehozni. Az árbeli különbség csak abból adódik, hogy 'Okologie', azaz bio, vagy simán termesztett a cucc.

Egyébként süt a nap, olvad a hó, de azért strandolni még nem megyünk :)

2010. február 9., kedd

Az első óra

Hej!

Ebben a félévben összesen három kurzust fogok hallgatni itt Koppenhágában, ebből az első, az Academic English ma elkezdődött, a dán nyelvórám jövőhéten kezdődik, míg a szociológia szakos tárgyam - gender témakörben - április elején fog elkezdődni.

Új dolgok előtt többnyire reggel korán ébredek és sürgök forgok mielőtt elindulok - ma reggel mégis nehezemre esett felkelni, és ugyan még nem jártam a Bölcsész karon ezidáig, a végsőkig kitoltam az indulást. Legalábbis azt hittem, hogy a végsőkig, mert így is pontosan fél órát álltam a terem előtt, ahol az órámat tartották. Ezalatt kicsit meg voltam szeppenve, mert csak fiúk társaságában várakoztam, de aztán az óra közepére mindenki megérkezett, aki ott akart ma lenni, és szép számmal voltak köztük lányok is.
A csoportban vannak lengyelek, németek, olaszok, franciák, törökök, brazilok, osztrákok és magyarok - itt találkoztam először magyarral mióta kint vagyunk, meg is lepődött ő is :) Örülök, hogy végre van pár ember, akikkel rendszeresen fogok találkozni.

Ezen az első órán bebizonyosodott, hogy megint sikerült beleválasztanom, lesz mit megtanulni ezalatt a kicsit kevesebb, mint 5 hónap alatt.

"...your required reading will amount between the equivalent of 600-800 pages of reading and you should expect to devote between 300 and 400 hours to this course over all."

300-400 órát és 600-800 oldalt még sosem tanultam és olvastam el egyetlen tárgyra - épp itt az ideje elkezdeni.

Ez a kurzus nem egy tipikus előadás, inkább szeminárium jellegű, ahol az aktív nyelvtudásunkat fogjuk fejleszteni. 3 állandó feladat van minden órára:

- az órán elhangzottakból kell egy kis féloldalas cikket írni minden következő órára, amiket a félév során random ellenőríz a tanár
- az óra előtti nap híreiből ki kell választani valamilyen 1 oldalas cikket - pl a Times-ból - és azon túl, hogy ki kell szótárazni, a lényeget kiemelve pontokba kell szedni úgy, hogy abból másnap spontán módon egy 2-3 perces kis prezentációt tudj előadni, ha téged választ a tanár
- ehhez kapcsolódóan kell 10 db kifejezést találni, amit ha éppen sorra kerülsz akkor a közös rendszerbe fel kell tenned azok magyarázatával együtt

Mindezen kívül az órához 3 könyvet kell használni, amiből kettőt ma be is szereztem horror drágán. El is gondolkodtam ezen, hogy mióta egyetemista vagyok csak könyvtári könyveim voltak - na jó, a Babbie és az Andorka könyvet nem számolva, de azokat még elsőben vettem, és különben is, akkor még létezett tankönyvtámogatás az egyetemen :)

Igen, a csoportos és a plusz egyéni prezentációkról majdnem meg is feledkeztem...

Miközben a tanárnő sorolta a feladatokat, arra gondoltam, végülis mindig ilyen helyzetek elé állítom magam, egy újabb léc amit át kell ugrani :)

És végül, ma először megtörtént... elveszettem 10 percre a biciklimet.. túl nagy ez az egyetem :D

Mi az a névnap??

Hej!

Úgy érzem éppen témába vág: honnan tudni hogy magyar vagy?


Amikor több tejfölt használsz, mint ketchupot.

Amikor a paprika legalább olyan fontos mint a só és bors.

Amikor valamelyik rokonod Attila. Vagy József. Vagy János. Vagy László. Vagy István.

Amikor szereted a Túró Rudit, de nem igazán tudod elmagyarázni a külföldieknek, mi a fene az, amíg ki nem próbálták.

Amikor külföldi barátaid megkérdezik, hogy hiszel-e még abban, hogy a Mikulás ajándékot hoz dec. 24-rõl 25-re virradóra, a válaszod némiképp zavart, hiszen a Mikulás nálunk dec. 6-án ajándékoz és amúgy karácsonykor a kis Jézus ajándékoz, és az ajándékok már 24-én este ott vannak.

Amikor nem beszélsz teli szájjal.

Amikor 5 percen keresztül tudsz egy levegõvel káromkodni úgy, hogy nem használod ugyanazt a szót kétszer.

Amikor az eljegyzési gyûrûd az ellenkezõ oldalon viseled.

Amikor a vonat még el sem hagyta az állomást, de te már eszed a szendvicsed (általában egy fél paprika vagy paradicsom van benne) és többnyire rántott hús.

Amikor egy 79 km hosszú tavat Magyar Tengernek hívsz.

Amikor soha nem mész el otthonról vizes hajjal, mert megfázol, és mindig viszed a hajszárítót, ha külföldre mész és megdöbbensz, amikor valakinek nincs legalább egy otthona.

Amikor mindig ugyanazon a helyen, vagy széken foglalsz helyet, még akkor is, ha a terem, szoba üres és a te helyed a szoba végében van.

Amikor tudod mi az a pogácsa/dobos torta/kürtõs kalács/fõzelék/túrógombóc, és szereted is õket.

Amikor sokkal találékonyabb vagy, ami a csalást illeti, bármelyik nemzetnél.

Amikor a Micimackó és a Flinstone család sokkal viccesebb szinkronizálva.

Amikor tudod, hogy a 'rézfánfütyülõ rézangyalát' igazából egy káromkodás.

Amikor van névnapod, és senki nem érti, mire jó az.

Amikor gyümölcsöt használsz leveshez is.

Amikor tudod, hogy minden zseninek vagy hírességnek van magyar kapcsolata, vagy csak szimplán magyar.

Amikor mindenkinek elmondod, hogy a Rubik kocka magyar találmány.

Amikor esküszöl, hogy a fokhagyma és a mézes tea kiûzi belõled a nyavalyát kevesebb, mint egy nap alatt.

Amikor gyerekként folyton répát kellett enned, és arra a kérdésedre, hogy miért, a szüleid azt válaszolták, hogy azért, hogy jobban tudj fütyülni.

Amikor nehéz elmagyarázni, hogy családnév az elsõ helyen van, vagyis ez nem a keresztneved.

Amikor tudod, hogy a vörösbor - kóla kombináció finom, és furcsa, hogy a külföldiek furcsálják.

Amikor boldog szülinapot kívánnak meghúzva a füled.

Amikor termálvíz vagy fürdõ van a városodban, vagy közel hozzá.

Amikor tudod, hogy melyik nemzet adta a legtöbb Nobel-díjast a világnak.

Amikor tudod, mi az a tepertõs pogácsa.

Amikor ha esõben állsz, megnõsz.

Amikor el tudsz beszélgetni idegenekkel a buszon vagy az orvosra várva intim dolgokról, de felháborodsz, ha az anyagi helyzetedrõl érdeklõdnek.

Amikor nem jó a normál méretû párna, mert vagy óriásinak, vagy nagyon kicsinek kell lennie.

Amikor magyarul beszélsz külföldieknek, de lassabban és hangosabban, hogy "értse".

Amikor madártejet eszel desszertnek.

Amikor nem pazarolod az ételt, a maradékot elteszed másnapra.

Amikor a mesék nem úgy végzõdnek, hogy örökké boldogan élnek, hanem hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Amikor a nagyid azzal "fenyeget", hogy ne vágj pofákat, mert úgy maradsz.

Amikor saját erõs paprikát termesztesz az udvaron, vagy az erkélyen kis cserépben, hogy garantáld az erõsségét.

Külföldiek nem értik, ha azt ecseteled, hogy ne egyenek görögdinnyét augusztus 15-e után, mert Lõrinc belepisilt.


Forrás: subba

2010. február 8., hétfő

Puzzle

Hej!

Szombat délután kezdtük el kirakni ezt a használt áruk boltjából származó kirakót- ekkor még csak reménykedtünk benne, hogy minden darabja megvan :)


Vasárnap estére kb a kirakó 60%-át kiraktuk - ez főként Alex érdeme, én a felét átaludtam :$


Ma, hétfő délután pedig az elejézhez képest nagyon gyorsan be tudtuk fejezni:



Még van egy virágos is... :D

2010. február 7., vasárnap

Ezmegaz

Hej!

Amióta beköltöztünk csak úgy szalad az idő és nem telik el nap biciklizés nélkül. Szerencsére hamar beletanultunk a bicikliutak használatába, és már kevésszer tör elő belőlünk a magyar virtus, vagyis, hogy a rövidebb út ugyanúgy célravezető, ami igaz is, de sokszor szabálytalan :) Én kifejezetten élvezem a kerékpározást, bár azért amikor este 9 körül tekerünk hazafelé, mindig megfordul a fejembe, hogy "holnap veszek bérletet", de aztán másnap megint biciklire szállok.

Eddig akárhány dánnal találkoztunk, mindenki megjegyezte, hogy milyen hideg van idén télen - ami az elmondásuk alapján igaz is, hiszen januárban évek óta +3, +4 fok szokott lenni, most viszont -5, -10 fok között ingadozik a hőmérséklet. Mi azonban nem érezzük ezt a hideget, mert felkészültünk erre: minden nap jägeralsót/harisnyát, duplazoknit és 3-4 réteg felsőruházatot húzunk magunkra, mielőtt elindulunk ittohnról. Ennek ellenére is sikerült megfázítanom a bal térdem, de szerencsére a mozgás jót tesz neki (meg a Voltaren krém is :D), remélem hamar el fog múlni, főleg azért, mert jövőhéttől nemcsak a belvárosig, hanem le Amagerbe kell bicikliznem, ahonnan késő este fogok hazaérni, amikor már elkezd lefagyni ami napközben felolvadt.

Pénteken elkezdtük elintézni a tartózkodási engedélyünket - ami eleve röhelyes, tekintve, hogy EU állampolgárok vagyunk. Emiatt először elkerekeztünk a központi hivatalba, ahol közölték, hogy oda eleve már engedély birtokában lehet csak jönni, és az engedélyt pedig a város másik felén lehet csak beszerezni. Sebaj, elmentünk oda, szerencsére még zárás előtt odaértünk, kitöltöttünk vagy 6 nyomtatványt, bemutattunk mindenféle igazolást egyetemtől és a lakásról stb, de sajnos ez is kevés volt.
Mivel én tanulóként vagyok az országban, nekem minden további nélkül megadják ezt az engedélyt, Alex viszont 'csak' családtagként van itt, mert ez volt az egyetlen rublika, amibe be tudtuk suvasztani az itt tartózkodásának okát. Ebből következően pedig további papírra van szükségünk, hogy igazoljuk: tényleg egy pár vagyunk. Erre egyetlen mód van (már ami a papírokat illeti), mégpedig az otthoni lakásunk bérleti szerződését kell bemutatnunk, de az meg magyarul van, ki érti ezt, mire mennek vele... :D
Szerencsére a költözés során nem keveredett el a papír, úgyhogy hétfőn bevisszük a hivatalba, és nemsokára meglesz minden papírunk. Hiába, Magyarország még mindig a Balkánnak számít ezek alapján.

Tegnap Alex előszedett egy 1000 darabos puzzle-t, aminek a lakótársunk már régen nekiállt, hogy kirakja, de mikor megérkeztünk elrakta, mert túl sok helyet foglalt és amúgy sem jutott vele messzire - ami a technikáját elnézve nem is meglepő :)
Mi koncepciózusan álltunk neki, így tegnap és ma kiraktuk (főként Alex) kb az 1/7-ét. Én elég keveset játszottam ezt a játékot korábban, mert nem igazán van hozzá türelmem, és most ezt is elég nehéznek érzem. Egyetlen kirakó van, amire emlékszem, hogy sokszor kiraktuk - az a szép Barbies :) - de azt is azután szerettem kirakni, miután meg lettek számozva a darabjai :D

A játék mellett tegnap este eljutottunk először sörözni is a belvárosba. Signével, a mentorommal találkoztunk és ültünk be a Valhalla nevű viking hangulatú kocsmába. Az alkoholizálást azt hiszem itt sem fogom túlzásba vinni, de jól éreztük magunkat, vagy 3 órát beszélgettünk mindenféléről. Alapvetően nagyon más szemlélettel rendelkezünk, mint Signe, de nagyon segítőkész és nyitott, úgyhogy jól ki fogunk jönni egymással.

2010. február 6., szombat

Az árakról

Hej!

Mivel úgy érzem, megfelelően képbe kerültünk az árakkal kapcsolatban, ideje, hogy ennek is szenteljünk egy bejegyzést.

Koppenhága drága.

Jó éjt.

Viccet félretéve, ha eszetlenül vásárol az ember, akkor gyorsan seggére lehet verni a zsebpénznek. Szinte minden termékből könnyedén vásárolhatunk a magyar árak 3-4-5szöröséért. Ha azonban körültekintőbben vásárolunk, közel annyi pénzből meg lehet élni mint otthon, és most nem túlzok. Ebben nagy segítség a Netto nevű bolthálózat, melyben gyakorlatilag minden az elérhető legalacsonyabb áron van, mégis elég jó minőségű cuccokat lehet vásárolni. Ha valami speciálisabbra lenne szükség, a Føtex nevű (kb Interspar szerű) boltban tudjuk megvásárolni. A Føtex az általunk látott legnagyobb bolt, mégis kisebb mint egy hazai Tesco. Választék szempontjából, azonban egy hazai Tesco ehhez képest egy falusi CBA-val ér fel. Olyan olajok és fűszerek kaphatóak, amikről még nem is hallottam. Kicsit olyan érzés volt nézelődni, mint a rendszerváltás előtt lehetett, mikor a magyarok kijutottak Bécsbe. Visszatérve a boltokra, a másik segítőtársunk a Tiger nevű bóvlishop, ami kb a hazai 100Ft-os boltnak felel meg, viszont olyan hasznos dolgokat kaphatunk itt 10 koronáért (~400Ft), mint például fülvédő, termosz, dobozok, biciklizár, stb.

Általánosságban elmondható, hogy a hús kivételével minden elérhető a hazaihoz hasonló áron. Tej, kenyér, lekvár, tészta, stb. Húsból is lehet másfél-kétszeres áron találni. Apropó tej.. Van 3,5%;1,5%;0,5%;0,1% zsírtartlamú.. Utóbbi kettőt nem sorolnám a tej kategóriába inkább.. Alapvető furcsaság még a kenyér. Az általunk ismert friss kenyér itt csak a nagyobb boltok melletti pékségben kapható, 1000Ft/kg áron. Egyébként a boltokban csak csomagolt formában kapható kenyér, abból viszont vagy 30 fajta. Mindenféle rozsos meg magvas kenyerek kaphatóak, van aminek kilója 300Ft, és a dánok alapvető élelmiszerének számítanak. A dán nemzeti étel: rozsoskenyér bármivel. Szerintem csak lekvárral fogyasztható, és úgy sem hosszútávon, szóval mi maradunk a toast kenyérnél, ami még a legközelebb van a rendes kenyérhez és 230Ft/kg áron elérhető.

A havi bérlet ára 12.000 Ft (de hogy ezért milyen szolgáltatást kap az ember, azzal egy külön postban fogunk foglalkozni). Egy bicikli újonnan olyan 80.000-től indul, és az is ilyen falubike. A ruhaneműk valamivel még olcsóbbak is mint otthon, a technikai kütyük meg drágábbak. Sebaj, mostanában úgysem tervezünk plazmatévét venni :) Ja, majd elfelejtettem: Benzinből 95öst és 92est láttam a legtöbb kútnál, literjét 380-400Ft-ért mérik - remélem most mindenki jobban érzi magát :D

2010. február 4., csütörtök

Költözés

Hej!

Tegnap délelőtt a szakadó hóesésben átköltöztünk az új lakásunkba :)

Lakás ügyben többszörösen is szerencsések vagyunk: először is couchsurfingen általában két-három éjszakáig látják szívesen az embert, mi ehhez képest 5 éjszakát maradtunk, és ha máshogy adódott volna, akkor maradhattunk volna tovább is. Másodszor, az itteni árakhoz képest nagyon olcsón találtunk végül szállást, harmadszor pedig, az eddigi tapasztalataink alapján a dánokhoz képest nagyon nyitott lakótársat sikerült kifognunk. Végül pedig szerencsések vagyunk azért is, mert majdnem ugyanabban az utcában leltünk végre otthonra, mint ahol vendégségben voltunk.
Ennek köszönhetően 1 óra alatt át is értünk minden cuccunkkal: első körben elhoztuk busszal a 3 bőröndöt és a nehéz túrazsákot, aztán visszabuszoztunk és biciklire raktuk a maradék hátizsákot és áttekertünk.

Mire délután elindultam a buszos városnézésre, amit az egyetem szervezett, már minden a helyére került.

Az egyetem főépülete biciklivel a hóesésben kb 25 percre, a belvárosban van. A CSS, ahol szociológia kurzust fogok hallgatni a főépülethez közel, onnan 5 percre található. Ennél kicsit messzebb fekszik a Faculty of Humanities, ahol dánul és angolul fogok tanulni - Amager a városközponttól délre található, de ez sincs messzebb, mint 35 perc biciklivel itthonról.

Tegnap 3 órás buszos túrán vettem részt, ahol összesen 200-an voltunk nemzetközi diákok. Emeletes busszal mentünk, ami nagyon tetszett :) Végigjártuk Koppenhága nevezetességeit, de csak 3 helyen álltunk meg - amit a hidegre való tekintettel nem is bántunk. Mindenesetre hasznos utazás volt, számos múzeumról megtudtam hogy ingyenes a belépés, másokról meg hogy egyáltalán léteznek :) Ha jól beosztjuk a látnivalókat, talán mire hazamegyünk mindent meg fogunk tudni nézni.

Tegnap este felfigyeltem mégegy érdekességre: a főbb terekről kamionon hordták ki a felgyülemlett havat, így a mai olvadáskor már kevesebb latyak és víz volt az utakon...

2010. február 2., kedd

Lakás-küldetés teljesítve!

Hej!

Hétfőn délelőtt kivételesen nem esett a hó, ennek örömére elvittük a legközelebbi bicikliszervízbe a bringáinkat ahol secperc alatt el is készültek. Alapvetően egy anyacsavar és egy tömítő szelep hiányzott róluk, de ezek nélkül egyiket sem lehetett használni, mert az egyiknek nem tudtuk felpumpálni a kerekét szelep nélkül, a másiknak pedig félő volt, hogy rögzítés nélkül kiesik az első kereke. A két apró alkatrész cirka 3700Ft-ba került..

Mivel már szombaton elfogyott a finom hazai rántott csirkecomb, ezért tegnap először nekiláttunk főzni. Hála a sok kolbásznak és miegymásnak amiket magunkkal hoztunk, paprikáskrumplit ebédeltünk. Vacsorára megkínáltuk a vendéglátónkat, Mariat is, akinek nagyon ízlett. Mint kiderült, egyébként is nagy rajongója a magyar konyhának.

Délután besétáltam az egyetemre, mert 4-6 óra között orientációs előadást tartottak. Az előadás két dologra volt jó, egyrészt örültem, mert az elhangzottak 85-90 %át értettem, másrészt megbizonyosodtam róla, hogy jól informált vagyok, mert kb 10 percnyi új információt hallottam csak a két óra alatt :D

Ezalatt Alex beszerezte az első biciklizárunkat is, eddig ugyanis lezáratlanul álltak a házunk előtt. Miután hazasétáltam - inkább rohantam - elbicikliztünk megnézni egy lakást, ami nagyon-nagyon pici volt. Az egész lakás nem volt 10 m2 fürdőstől, "konyhástól"! De legalább kipróbáltuk milyen télen biciklizni - mindkettőnknek tetszett :) A bringázás legnehezebb része nem is a hó, hanem a mellettünk elszáguldó többi biciklista. A kerékpárutak elég forgalmasak.. jól jönne egy visszapillantó a biciklire.

Alex tegnap délután megbeszélt mégegy találkozót mára, hogy megnézhessünk egy újabb szobát. Ennek örömére ma sokáig aludtunk, és a szobából néztük, hogy szakad a hó megint. Nem mentünk sehova egész nap, játszottunk, főztünk - újabb adag paprikáskrumplit - végül gyalog indultunk el a megbeszélt helyre. Szerencsére közel volt, mert kb másfél perc alatt mindkettőnkből hóember lett, miután kiléptünk az ajtón.. Mégis megérte, mert végre találtunk magunknak szállást!! Egy kedves végzős dán lányhoz fogunk költözni, aki a hatalmas, kiváló helyen és jó állapotban lévő lakásának egyik felét adja ki nekünk - nevetségesen olcsón. Megérte várni :) Holnap délelőtt költözünk!


2010. február 1., hétfő

Hózik-zik-zik

Hej!

Vasárnap 10 óra fele ébrdetünk fel, és a nagy havazásra való tekintettel csak ebéd után indultunk el a városba. Miután elállt a hóesés, valami embertelen erővel kezdték el takarítani az utakat, bicikliutakat, járdákat. (Na nem mintha az autósokat zavarná a havas út.. hóban is ugyanannyi autó csúszkál az utakon, mint szárazon. Hóláncot pedig még nem láttunk sehol). A hókotrók konvojokban jártak, minegyik 1-1 sávot takarított. A járdákon megjelentek a hólapátos és kézimotoroshókotrós emberkék, és a frekventált helyekről ripsz-ropsz eltakarították a havat. A buszmegállókat egy hóekés dzsipp pucolta. Mostanra viszont a dánoknak is tele lett a HÓcipőjük, és már nagyon unják a havat, remélik hogy nem fog több esni, annál is inkább mert elfogyott a városban a só..

A belváros látványosságai közül elsőként az Állami művészeti múzeumot néztük meg, igaz csak kívülről. Az épület kertjének dombjain gyerekek csúszkáltak. Ezután a Rosenborg kastélyt és a királyi kertet néztük meg. A hatalmas kert még így télen is tökéletesen karba van tartva, a bokrok és a fák mind formára vannak nyírva. A kastély melletti rózsakert sajnos csak melegebb időben érdekes. A kert után lesétáltunk Nyhavn-ba, ami ilyen kikötőféle, de csupa régi hajóval meg étteremmel. Eddigre viszont kezdett beázni minkettőnk lábbelije, szóval haza buszoztunk. Hiába no, nem véletlenül járnak itt a lányok színes gumicsizmában, ha 40 centi hóban kell gázolni.

Este további telefonokat eresztettünk meg albérlet ügyben, és több találkát is lebeszéltünk. Egyet már este megnéztünk, de az - bármilyen kedves is volt a fickó - szörnyű állapotban volt, szóval tovább keresünk. Reméljük hamar lesz valami pozitív fejlemény ezügyben. Vacsorára akartunk paprikáskrumplit csinálni, de itt vasárnap zárva van a legtöbb bolt, ami meg nem, az iszonyú drága, szóval elnapoltuk ezt a projektet.

A nap zárásaként este 10-kor visszahívott egy fickó, akit nem értem el albérlet ügyben, és miközben kiderült, hogy nem jó nekünk amit kínál, azért megkérdezte hogy kik vagyunk és mit csinálunk itt. Ha már így beszéltünk azt mondta, néz valami álláslehetőséget, merthogy ő egy helyi olasz üzletember :D Minden napra jut valami meglepő. [Raktunk fel képeket is, tessék azt is rendszeresen nézni;)]