2010. február 28., vasárnap

Heti összefoglaló

Hej!

Végre új bejegyzéssel jelentkezünk, és egy postban szerintem össze fogom tudni foglalni az elmúlt hét eseményeit. Nem mintha, unatkoznánk, egyszerűen a napi átlagos teendőkkel nehéz kibélelni egy önálló bejegyzést. Na lássuk mik történtek!

A hét elején kissé megfáztam, úgyhogy megdupláztam a napi vitamin adagom, vettünk mézet, és rákapcsoltunk a teafőzésre. Hála az agresszív kúrának, 2 nap alatt felépültem, ekkorra viszont Dián mutatkoztak a betegség előjelei, de az általam kitaposott ösvényen ő is kigyógyította magát hétvégére. Jelentem jelenleg jó egészségnek örvendünk :)

Az időjárás jelentősen javult, kezdek hinni a skandináv tavasz létezésében. Ezzel együtt viszont a havazás megszűntével sem maradtunk csapadékmentesen: a hét első felében szakadt az eső. Őszintén szólva hóban jobb volt bringázni. A hó elolvadásának egyébként van egy roppant negatív következménye, nevezetesen hogy a hó alatt eddig megbúvó és a hónapok során felhalmozódó hulladék/elhagyott kesztyűk/kutyaszar a felszínre került. Utóbbi a zavaróbb, de tutira szerencsém lesz... Remélhetőleg hamarosan jön valami irdatlan tisztítógépezet és felsikálja az utcákat.

Látható, hogy azért ez még nem a Kánaán, itt is vannak gázos dolgok. Idesorolhatnám, hogy a bicikli ülésemet takaró tesco-s zacsit eltulajdonították, vagy hogy a ház előtt fényes nappal próbált meglovasítani egy autót egy homokinéger. Sikertelenül, nem nyitotta a kulcsa a zárat. Ezek mellett örömmel jelenthetem, hogy 1 havi kitartó keresés, és a 40 éves rekord hideg meghozta gyümölcsét: Megtaláltam az első kátyúkat!! Ezazzz!!

Természetesen a bulikból sem maradhatunk ki! Szerdán kezdett csaposként dolgozni Annie, újdonsült angol ismerősünk a StudentHouse-ban, így bátorításként csapatostul jelentünk meg sört rendelni nála:) Kevesebben voltak, mint múltkor, de sajnos táncolni nem nagyon tudtunk: a két rezidens DJ-palánta finoman fogalmazva nem volt a helyzet magaslatán. Gyakorlatilag élvezhetetlen zenék követték egymást, a mixelés pedig kimerült a teljesen felesleges és céltalan szkreccselgetésben (=lemezek rendellenes tekergetése). Legalább ők élvezték.. Ellenben jót dumáltunk, és végre beszélhettünk olyan emberekkel is, akiket eddig csak látásból ismertünk. Ennek folyományaként ki is alakult a szombati programunk: Nagy Lebowski film nézése nemzetközi étkekkel fűszerezve.

Mi - származásunkat nem meghazudtolva - paprikáskrumplit vittünk a közös vacsira, de mivel mindenki 4 embernek elegendő ételt hozott, elég sok megmaradt. Az est hivatalos itala - a filmben is mértéktelenül fogyasztott - White-russian koktél volt. Összetevői: vodka, Kahlua (kávélikőr) és tej. (Valójában tejszín kéne, de mivel úgysem volt jegünk, jó volt így hígabban). A film után többen távoztak, de a kemény mag számára az osztrák srácok, Markus és Moritz új játékot tanított a maradék vodkával: Ez afféle memória-játék, feles pohár vodkát fel kell ajánlani valakinek az alábbi párbeszéddel: "-Kéred? - Mi ez? - Vodka! - Áh, Vodka!" Ezek után átvenni az italt. Aki megkapta szintén felajánlja valakinek (akár ugyanannak akitől kapta), de a kérdést továbbítani kell annak, akitől átvette az italt, majd a választ is visszafelé, LÁNC SZERŰEN. Ha már elég sok ember között járt keresztül-kasul a pohár, könnyen bele lehet kavarodni, kitől is kell kérdezni, illetve válaszolni. Aki elrontja, iszik, újratölt, majd indul elölről a móka, amíg el nem fogy a pia :D Kommentekben tegye fel a kezét, aki értette!

A mai napon (vasárnap) az elfogyasztott tetemes mennyiségű white-russian ellenére többé-kevésbé elkerült a másnaposság és a verőfényes napsütésre való tekintettel ebéd után városnézésre indultunk. Láttunk csodás evangélikus, ortodox és anglikán templomokat. Katolikust eddig nem, de állítólag van. (Hivatalosan a lakosság 99%-a evangélikus, azonban én ezt módosítanám: az állampolgárok 99%-a evangélikus, a lakosság 20%-a mohamedán :D) Bejártuk a történelmi városrészt, jártunk a királynő rezidenciájánál, a város erődjében és meglátogattuk a híres Kis Hableányt. Sajnos nyáron nem fogjuk már látni, mert áprilisban elköltözik: 1 évre kölcsönadják Kínának. Raktunk fel sok-sok új képet, tessék szorgosan nézegetni/kommentelni őket :)

Sajnos a hivatalos papírjainkról egyelőre semmi hír, ennek hétfőn utána fogunk járni, mert már meg kellett volna jönnie. Bürokrácia..phee. Ezzel együtt, szombaton végigjártuk a város ír pubjait, ahol munka után érdeklődtem és pár helyen azt mondták, ha viszek önéletrajzot és lesz üresedés, hívni fognak. Ez legalábbis bíztató. Az meg pláne, hogy az olasz étteremben is azt mondták, nem szükséges dánul tudni. Lesz egy túrám jövőhéten :) Egyébként látnotok kéne, hogy milyen szerencsétlen fejet vágnak, mikor közlik hogy most nincs üres hely. Tényleg őszintén szarul érzik magukat, hogy nem tudtak segíteni.

Hó vége lévén, elszámoltunk a kiadásainkkal, és arra a meglepő eredményre jutottunk, hogy az egyszeri kiadásokat(párna, tankönyvek, stb), valamint a lakbért nem számolva pontosan annyiba került itt élnünk, mint otthon. Ugyanolyan életszínvonal mellett. Azért ez igen bíztató :)

2010. február 21., vasárnap

Szombat

Hej!

Már korábban megbeszéltük Alexxel, hogy mivel a marhahús a legolcsóbb a húsok közül, és jó volna egy finom hamburgert enni, ezért tegnap nekiláttam elkészíteni. Mellesleg nagyon finomra sikerült, de ami sokkal érdekesebb, hogy akkora füst keletkezett sütés közben, hogy beriasztott a füstérzékelő. Elég csúnya hangja van, és nagyon hangos :D Sajnos pont nem volt itthon Anna, a lakótársunk, de pár percen belül hazaért és megnyugtatott minket, hogy a riasztó nincs összeköttetésben a tűzóltókkal (nem úgy, mint nálunk otthon), csak a lakót figyelmezteti, ha valami gond van. Hát figyelmeztetett - de ahogy kinyitottuk az ablakot szerencsére elhallgatott..

Tegnap amúgy ezen kívül csendesen telt, először kerekeztem harisnya nélkül, mióta itt vagyunk. Igazából a két sarokra lévő boltnál messzebb nem is voltam még harisnya nélkül, de tegnap nagyon jó idő volt, kb 3-4 fok volt és minden olvadozott.
Estére meghívtunk pár ismerőst filmezni, és egész délután azzal szórakoztam, hogy a dvd lejátszóval kompatibilis dvd/cd-t hozzak össze. Nem sikerült, és kb 3 órát töltöttem ezzel a feladattal... Végül laptopról néztük, de így is élvezhető volt, mert a hangtechnika viszont szuperul működik :)
Az osztrák Anna, az angol Annie, a finn Elina és az ausztrál Sam jöttek át este, és a film után még beszélgettünk egy jót, és nem mellesleg megkóstolták milyen az igazi jó magyar gyümölcspálinka. Ízlett nekik :)

Később bementünk a belvárosba egy bárba, amit Sam nagyon dícsért már korábban és ahol olcsó a sör. Hát mindketten arra a megállapításra jutottunk, hogy lehet bármilyen olcsó a sör, többet nem megyünk oda.
Egy borzasztó igénytelen kocsmáról van szó, aminek a belseje tulajdonképpen falfirkákkal van 'díszítve'. De nem arról a művészi szintű graffitizésről van szó, hanem az az igazi aluljáró hangulat, megfűszerezve tömény cigifüsttel és tömeggel. Természetesen végig álltunk amíg ott voltunk.
Alex feltalálta magát és elment csocsózni, persze rommá vertek mindenkit, ezért kb csak másfél órát tudtak játszani az osztrák Markusszal. Én ezalatt többek között az angol lánnyal, és egy másik ausztrál fiúval, Damiennel beszélgettem. Kb ők ketten vannak, akiket alig értek - mindenki mást, akinek nem anyanyelve az angol sokkal jobban értem, mint azokat akiknek igen. Ez alól Heather az amerikai lány és Sam a másik ausztrál srác a kivétel, őket remekül meg lehet érteni, szépen, tisztán és lassan beszélnek.
Végül arra jutottunk, hogy semmi értelme tovább menni a Saturday-night party-ba, mert eleve fél órája készültünk elindulni, és mikor mi eljöttünk még mindig senki más nem indult el, másrészről ahogy eltekertünk a Studenthaus mellett láttuk, hogy megint tömegnyomor van, esélyünk sem lett volna táncolni. Így 2re hazaértünk és még lefekvés előtt néztünk egy kis curlinget. Jó kis este volt még a hely otrombasága ellenére is..

A közlekedés és a péntek délután

Hej!

Csütörtökön este kipróbáltam, hogy milyen Koppenhágában tömegközlekedni - nem olyan egyszerű elsőre, ha át kell szállnod.
Kezdjük azzal, hogy itt zónákra van osztva a város, sőt tulajdonképpen az egész sziget és azt be is hálózzák a vasút- és metróhálózatok. Mi szerencsére a 2. zónában lakunk, és a reptéren kívül még nem is jártunk azon túl. Egy jegy egyébként elég drága, a két-zónás 13,5 Korona (~520 Ft), ha 10-es 'tömböt' veszel, de ezzel a két zónán belül 1 órán át utazhatsz bármilyen közlekedési eszközön, így azért mégiscsak megéri. Amúgy a metró a hét minden napján 0-24 óráig közlekedik.
Tőlünk Amagerbe két átszállással lehet eljutni - vagy 1 átszállás és egy kis séta-, gondoltam csütörtkön a nagy havazásban jobb lesz, ha nem biciklivel megyek, és megnézem milyen itt a tömegközlekedés. Eddig csak egyszer használtuk a metrót, akkor is velünk volt Signe, akit csak követtünk, nem nekünk kellett kitalálni mi merre hogy van..
Alapvetően jó a rendszer, csak elsőre kicsit elkavarodtam az állomáson, ugyanis itt egymás alá épülő állomások vannak Norreport-nál, ami talán a város leginkább központinak mondható állomása. Tehát kijöttem a hév megállóból (ez az az alkalmatosság, ahol ingyen lehet biciklit szállítani, becses neve S-Train), és kb 10 percbe került, mire rátaláltam a metró megállóra, mert az egy másik bejárat felől közelíthető meg könnyedén -ezt a bejáratot csak visszafelé vettem észre. Ehelyett végicaplattam a vasúti megállón, ami a föld alatt van, és még onnan is lejjebb található a metró.
Összeségében ami a leginkább kedvemet szegte a metrózásban, hogy több, mint 1 órámba került hazavergődni a dán óráról. Elmúlt fél11 mire hazaértem, míg biciklivel pontosan fél óra az út, hóesésben max 40 perc.

Még a múlthéten említette Anna, az egyik osztrák lány, hogy lehetőség van bekapcsolódni egy énekkarba, így pénteken elkerekeztünk a Studenthausba, ahol a próbák vannak. Kb 25 főből áll az énekkar, a vezető pedig egy fiatal, max 22 éves lány, aki erősen hajaz Britney Spears-re külsőleg. Olyan tipikus pompom-lány, de kedves és a hangja is jó. Amúgy Michael Jackson: Man in the mirror című számát énekeljük, már nagyjából kész is van.
Ja igen, az egész 'óra' dánul folyik, így nekünk nemzetközi diákoknak mindig fordítja a mellettünk álló, ha valami fontos hangzik el. Összességében jó móka, utána pedig rendszerint ott maradnak a tagok az ilyenkor kávézóként működő bárban egyet beszélgetni, iszogatni - megbeszéltük, hogy jövő héttől mi is maradni fogunk :)

2010. február 18., csütörtök

Eheti újdonságok

Hej!

A héten először volt dán órám lent Amagerben este 7-től fél 10-ig. Fantasztikus volt :D

Valójában maga az óra tetszett, azt hiszem nem lesz gond a nyelv elsajátításával, legalábbis ami az írást és olvasást illeti, mert a kiejtés azért már problémásabb. Viszont a tanár elég furcsa, nem igazán tudom eldönteni, hogy csak pusztán lusta normálisan és érthetően beszélni angolul, vagy nem tud, vagy olyan sok nyelven beszél, hogy néha keveri őket. Arról nem is beszélve, hogy rengeteget nevet a saját poénjain, mi pedig meglepetten ülünk és nem értjük a helyzetet...
A tanítási módszere megintcsak furcsa, de lehet éppen ez a célravezető, ugyanis többnyire dánul beszél amit mi természetesen egyelőre nem értünk.
Ma pedig újabb 3x45 perces órán fogok résztvenni este 7-től, van egy sanda gyanum, hogy mire odaérek hóember lesz belőlem..

Tegnap este hivatalosak voltunk a "Pizza-beer-party"-ra, ami a Katedralenben volt, ami pedig a szociológusok kis klubhelysége az egyetemen. Közel azonos társaságba kerültünk mint legutóbb, de megismerkedtünk pár új emberrel is.
Itt szeretném megjegyezni, hogy kb igazak azok a sztereotipiák, amik egyes nemzetek jellemzőiről szólnak, de azért a személyes tényező sokszor felülírja őket. Például találkoztunk már tájékozott és kitűnő angolsággal beszélő amerikaival és olyannal is, aki igazolja a sztereptípiákat...
Visszatérve, a pizza és sör partin a mentor csoport vezetői egy kis tájékoztatót tartottak mindenféle hasznos dologról, és megemlítették, hogy találjunk ki programokat mi is, mert elég nagy mennyiségű pénz áll a rendelkezésükre, amit csak a külföldi diákok szórakoztatására kell fordítaniuk - ennek fényében érthető az is, hogy mind a sör mind a pizza ingyen volt tegnap :D
Ezután elmentünk a Studenthaus-ba, ahol nemzetközi buli van minden szerdán. Itt megfordul tuajdonképpen minden külföldi diák, mi is találkoztunk minden eddigi ismerősünkkel. Nagyon jó hangulati buli volt, jó zenékkel, amire táncoltunk is :) Sajnos egy idő után tömegnyomor lett, így inkább haza kerekeztünk.



Különbségek

Hej!

Az elmúlt 3 hét alatt igyekeztünk nyitott szemmel járni és a lehető legtöbb dolgot megfigyelni, aminek eredményeként természetesen feltűnt néhány különbség. Nem arról van szó, hogy mi jobb, vagy rosszabb, pusztán a tényről, hogy számos különbség van az otthon megszokottak és aközött, ahogy itt működik néhány dolog - és úgy egyáltalán..

Néhány lakásban már jártunk itt és megfigyeltük, hogy a dánok nem igazán adnak a hőmérsékletre - vagyis a lakások többsége inkább hideg mint langyos. A fürdőkről pedig már korábban ejtettünk pár szót.
Azt hiszem a legszembetűnőbb apróság az, hogy mind a zár, mind a villanykapcsoló fordítva működik, hovatovább a konnektorokat is külön kapcsolóval kell felkapcsolni ahhoz, hogy működjenek, ráadásul a villákat is állítva kell beledugni.

A boltokban nem elég, hogy semmi probléma nincs, ha kártyával szeretnél fizetni, kb 20 másodperc alatt lezajlik az egész folyamat és a kártyát is magadnak kell kezelni. Ugyanakkor vannak olyan kasszák, ahol be kell dobni a pénzt az automatába és az visszaadja a visszajárót. De láttunk olyat is, ahol önkiszolgáló pénztár működik. Ebben az esetben a gép még instrukciókkal is ellát, hogy mit kell tenni - persze dánul.
Itt a boltokban szinte minden előre csomagolt. Nem, minden előre csomagolt, a padlizsántól kezdve a répán át a krumpliig minden. Na jó banánt és avokádót láttam csomagolás nélkül is, de ez szinte ritkaságszámba megy. Ugyanez igaz mind a kenyerekre, mind a húsokra. Nagy - vagy kisebb - boltokban csak előre csomagolt árú van mindkét fajta termékből, és csak pékségben és hentesnél van friss kenyér / friss hús. Természetesen az előre csomagolt termékek minősége ettől még magas szintű.
Emellett pedig meglepő volt elsőre, hogy sok terméket darabra árulnak - pl banán - másokat meg kettesével, hármasával - anélkül, hogy akciós termékről lenne szó. És nincs domestos!
Ugyanígy meglepő, hogy a nálunk megszokottal ellentétben itt a fél literes ásványvizes palacknak is van betétdíja - ami még a 0.33-as sörösüvegnél is több.

Dániában, ahogy a többi skandináv országban is a külföldi sorozatokat és filmeket eredeti nyelven sugározzák és dánul feliratozzák, ennek is köszönhető, hogy nagyjából mindenki beszél legalább angolul.

A bicikliutakról már volt szó, de ehhez kapcsolódik mégegy fontos dolog, hogy a bicikliseket itt a közlekedés szerves részének tekintik, és még a busz is megadja az elsőbbséget.

Itt nem csak a szórakozóhelyeken nem dohányoznak, hanem még az utcákon is alig látni dohányzó embert. Ha pedig a szórakozóhelyekről van szó, akkor az is más, hogy itt még a bárokban/kocsmában/diszkóban is lehet kártyával fizetni az italért - még egy sörért is.

Egy másik fontos dolog, hogy itt az ember tulajdonképpen mindent csak regisztrációs szám birtokában csinálhat: be akartam iratkozni egy kulturált edzőterembe, ahova csak akkor lehet, ha van regisztrációs számom, mitöbb külön díjat számítanak fel azért is, ha nincs dán bankszámlám és készpénzben akarok fizetni - havi plusz 2000 Ft-ot...

Végül a legszembetűnőbb különbség az emberek viselkedésében áll. Például ha köszönsz a boltban a pénztárosnak nem igazán tud vele mit kezdeni, többnyire tudomást sem vesz róla. Ahogy a korábbi szállásadónknál is meglepő volt, hogy amikor hazaért vagy elment valahova ő sem köszönt. Ellenben ha megszólítod őket és valami konkrét dolgot kérdezel vagy mondasz, igen barátságosak és segítőkészek.

Azt hiszem két-három hónap múlva mégtöbb dolgot fogunk tudni felsorolni, 3 hét alatt ezeket vettük észre, legalábbis ennyi tudatosult bennünk :)

Egyébiránt megint szakad a hó - egyik pillanatról a másikra képes megváltozni az időjárás...

2010. február 15., hétfő

Buli hátán buli

Hej!

Mozgalmas hétvégén vagyunk túl, szerencsére minden napra jutott valamilyenn társasági esemény :) A 'Semester Starts Party'-val kezdődött pénteken, aminek köszönhetően szombaton meghívtak minket filmet nézni ide a környékre. Meglepően sokan lakunk itt a csoporttársaim és más ösztöndíjasok közül. Ennek hála sok új emberrel ismerkedtünk meg, persze a filmnézés nem úgy alakult, ahogy terveztük. Eredetileg a Blöff c. filmet akartuk megnézni, de Heather, a házigazda a videostream-elés rajongója (netről néztük a filmet a gépre való letöltés nélkül) ami meg is pecsételte a film sorsát, mert szaggatot, megállt, a japán feliratról már ne is beszéljünk... Ehelyett végül a Futurama c. rajzfilmsorozat epizódjaiból néztünk meg vagy ötöt. Mondjuk nyelvtanulás szempontjából ez hasznosabb volt, tekintve hogy a Blöff-ben van vagy 3 féle akcentus és egyiket sem értjük rendesen :D Az este egyetlen nehézsége az volt, hogy a társaság 13 tagjából 7 osztrák volt, akik inkább németül beszélgettek - mondanom sem kell, rendkívül gyorsan, teli szlenggel.

Még szombat este felmerült, hogy másnap a helyi ESN szervezet (nemzetközi diákszervezet) valentín-napi bulit szervez a belvárosban, amire még lehet jegyet kapni. Este együtt indultunk el, és végül hatan bringáztunk libasorban. Egy nagyon kultúrált és szép szórakozóhelyen volt a parti, de amikor megérkeztünk feltűnően kevesen voltak. Mi viszont kihasználtuk a happy-hours nyújtotta lehetőségeket, így mindenki előtt két vagy három pohár ital sorakzott, ami többnyire ki is tartott az este végéig. Nemsokkal később beindult az előre betervezett karaoke, és meglepően jól sikerült. Főleg a fiúk tettek ki magukért, volt jónéhány remek énekes. Az egyetlen gond csak az volt, hogy a tánctér apró volt és alig lehetett mozogni a sok ember között, míg a rengeteg asztalnál csak pár ember lézengett. Nagyon jól éreztük magunkat, sokat beszélgettünk és táncoltunk is. Tegnap itt találkoztunk a második magyarral, akivel még közös ismerőseink is vannak otthon - kicsi a világ:)

2010. február 13., szombat

Hétvégi szórakozás

Hej!

Tegnap előszedtem a másik, virágos puzzle-t, mert nem hagyott nyugodni mióta kiraktuk a másikat. Ahogy írtam, korábban nem igazán volt ez az én játékom, most viszont rákaptam az ízére, és úgy 90 %-ban raktam ki egyedül, csak icipicit segített Alex.
Ez a kirakó is 'second hand' boltból származik, sajnos két darabja hiányzik is, és messze nem olyan jó minőségű mint a másik, de ezzel is jól szórakoztam. Íme az eredmény:



Tegnap este elmentünk a 'Semester starts party'-ra, ami az egyetemen volt. Rengeteg dán volt ott nagy társaságokba verődve, de szerencsére összetalálkoztunk egypár csoporttársammal is, akikkel elbeszélgettünk, már amennyire hallottuk egymást a hangzavarban. Apropó, a többség valamilyen jelemezben volt - személyes kedvencem a nagyfülű, palástot viselő lány volt, bár a na'vinak (Avatar) festett srác is feltűnő jelenség volt.
Később átmentünk a 'Friday bar'-ba, ahol táncoltunk kicsit, aztán haza kerekeztünk. Hazafelé elgondolkodtam rajta, hogy nem emlékszem egy alkalomra sem, amikor éjfélkor bárhová biciklivel mentem volna, pláne nem télen :D

Ehhez kapcsolódva jutott eszembe az is, hogy van előnye annak is, hogy Amagerbe kell járnom, mert ennek köszönhetően egy út a belvárosba úgy tűnik, mintha csak a boltba ruccannék le, egyre jobb tempót diktálunk..

Ma vérmes reményekkel nekiláttam pizzát sütni, ami annak ellenére finomra sikerült, hogy nem igazán dagadt meg a tészta. Nem baj, mostmár az igaz tudás birtokába jutottam a pizzakészítés egyik mesterének köszönhetően - jövőhéten ki is próbálom ezt a verziót is, úgyhogy egész héten pizzát fogunk enni..